#683
Mostanában nincs nagyon kedvem írni, minden időmet alvással töltöttem, meg punnyadással.
Múlt héten hazamentem anyuékhoz, nővérem lánya tök ragaszkodott most hozzám, nagyon jól elvoltunk. Alig vártam most hétvégén is, hogy találkozzak vele, erre nővéremék megint mindent úgy alakítottak, hogy nekik legyen csak jó. Tök felesleges volt hazamennem, mert még anyuékkal se tudtam együtt lenni. Rosszul esett.
Anyu is mondta, hogy bűntudata van, amiért hazarángatott, meg hogy nem gondolta volna, hogy ez lesz. Nekem meg a hazautazás a hét fénypontja, mikor minél messzebb kerülök a cégtől.
Nem tudom, hogy tud valaki 20-30 évet lehúzni egy gyárban. Semmire se marad ideje, a gyerekeit is alig látja... Elkeserítő.
Voltam csütörtökön vérvételen, még egy hátravan (arra várnom kell), aztán kiderül a hormonszarság. Csomó pénzt elkérnek, de cserébe nem úgy viselkednek velem, mint egy utolsó szarral.
Öhm, már 7 kg mínusz, mióta dolgozom. Jó dolog a tizenkettőzés, meg a napi 2 zsemle.
Reggel jöttem amúgy vissza Bp-re, azóta tök hiányérzetem van, amiért otthon nem éreztem jól magam. Szívem szerint maradtam volna még napokat... Nem tudom, hogy mi ez a ragaszkodás, de jó, hogy végre van - csak azt bánom, hogy ilyen későn jött el a családi béke.
#682
Múlt hónapban vettem rázós hajfestéket, most jutottam el odáig, hogy ki is próbáljam. Tény, hogy nagyon gyorsan fel lehet kenni a hajra, már csak az eredményt kell kivárni. :) Az illata mellesleg marha jó! :)
#681
A hétvége nem úgy alakult, ahogy vártam. Fura érzésem van, hiányoznak az otthoniak, de maga a családi fészek is. Most, hogy már jó a kapcsolatom anyuékkal, nehezebb elviselni a hiányukat, akár egy telefonbeszélgetést is megkönnyezek, mert hiányoznak. Mindig ezt az érzést vártam évekig, míg otthon voltam. De akkoriban csak veszekedtünk minden felesleges dolgon. Olyan, mintha most kaptam volna szülőket. Most meg nem tudom eléggé kifejezni, hogy szeretem őket. Nem is tudom, hogy most miért sírok, csak jólesik hogy vannak nekem.
#680
Már kicsit zavaró, hogy már minden héten teherbe esik valaki, és hétről hétre csodálhatjuk a kitett pocakképeket meg a baba ultrahangokat... Arra nem gondol senki, hogy akár el is mehet idő előtt...? Ne legyen igazam...
#679
Kezdek megbarátkozni a helyzettel, úgyhogy megpróbálom megígérni, hogy kevesebbet fogok nyavajogni. :) [kicsit megszépített most mindent a fogyás :D]
Emellett 10-ig aludtam ma, ami ritka. :) Meg péntek is van. :)
#678
Olyan szinten gyomoridegem van... Tegnap is. Egyfolytában. B-nek nem akarom mondani, mert ő szereti a kollégáit, nem akarom elvenni a kedvét a nyavajgásommal.
Nem tudom, hogy mikor lettem ilyen puhány, de egyszerűen nem tudom már elviselni a gonosz embereket. Előre stresszelem magam, hogy mi lesz melóban, hova raknak vajon, kivel leszek, miért fognak már megint lecseszni... Aztán ha végre túl leszek a mai napon, még haza is kell jönnöm este a villamossal. Utálom.
Nem érzem jól magam sehol. Bp-i lakást nem érzem még otthonnak, ha hazamegyek anyuékhoz ott se vagyok már otthon, mert az már nem az én szobám, hiányoznak a cuccaim, meg ott van a tudat, hogy csak látogatóban vagyok. Tegnap se tudtam lazítani, mert folyton az lebegett a szemem előtt, hogy még aznap vissza kell jönnöm Bp-re. Most megy számolom a perceket a melóba indulásig. Szívem szerint bebújnék az ágyba, és csak sírnék. Egész nap. Egész héten.
Éhezők burka
Egyik nap azt álmodtam, hogy mennem kell az Éhezők viadalára, csak előtte még egy kvízzel döntötték el, hogy akkor csak 12, vagy pedig több ember vegyen részt rajta. Teljesen be voltam gőzölve, kvíz közben kiszaladtam pisilni, erre felébredtem, hogy nekem is nagyon kéne már.
Ma hajnalban azt álmodtam, hogy én is egy ember testbe bújt féreg vagyok, mint A burok c. könyvben. Nem volt egyszerű...
#676
Pozitív: nyertem páros jegyet az Aranyember fesztiválra.
Negatív: nem tudtam átvenni a jegyeket, mivel nem értesültem elég korán az átvételről - melóban voltam - plusz nem értem volna oda zárásig.
Pozitív: ma én kaptam a shop builder 300 ajándék pontját (levásárolható) - én megmondtam, hogy sokáig nem nyerek, aztán több mindent egyszerre :)
Más: Fb-on Via csoportjában írta egy csaj a közösbe, hogy ment az utcán telefonnal a kezében, és neki is kitépték a kezéből, és elrohant a tettes. Szintén abban a kerületben, ahol én lakom. Pedig ez még csak nem is olyan rossz környék...
Kiábrándultság
Odáig fajult a lopásos sztori, hogy már minden utazás alkalmával rettegek, hogy most esetleg a táskámat lopják el, aztán bosszúból megkéselnek, mert nincs benne semmi értékes (nem hordok magamnál pénzt- jelenleg nincs is - telefont meg még nem vettem), és akkor még az én k. anyámat. Félek ezektől az emberektől, sunyik, rosszindulatúak - és elnézést, de bárcsak zárnák be őket egytől egyig egy nagy ketrecbe, aztán dobják be őket valami tengerbe (tisztában vagyok vele, hogy nem szép dolog az általánosítás, éppen ezért a rendeseket életben hagynám).
Mikor végre lett munkahelyem, számolgattunk, hogy így elég hamar egyenesbe fogunk jönni, és még egy-egy drágább hobbit is bevállalhatunk. Így már nem is éreztem olyan sürgősnek a külföldre költözést, így maradtam volna még szívesen akár egy évet is, élni a pesti életet. De most felébredtem, nem akarok egy perccel tovább itt lenni, mint amennyit muszáj. Tudom, hogy kint sincs kolbászból a kerítés, de itt tapasztaltam csak, hogy mi van, és abban biztos vagyok, hogy ezt nem akarom.
Hogy feltegyem az I-re a pontot, jövő héten megint délutános leszek, úgyhogy megint a 10 órási villamossal jövök haza, úgyhogy már most be vagyok szarva, hogy rajta lesz-e az c anyaszomorító.
Címkék: butapest, lélekbúvár, meló
írta: Cherry Muffin
#674
Tegnap este jöttem haza munkából, álltam a villamoson. Pont írtam a telefonon, mikor kikapta egy c.gány a kezemből a telefont, és elszaladt vele. Elkaptam a kezét, földre rántottam, aztán mégis megmenekült. Leugrottam utána, ő elszaladt, a villamos elment, én meg álltam ott magatehetetlenül. Amint hazaértem B telefonjáról hívtuk a rendőrséget, negyed órán keresztül elmondtam mindent 3x a nőnek, aki kérdezett, mire végül kiküldtek két rendőrt. Nekik is elmondtam, hogy mi volt, letiltottam a sim kártyát, és ennyi. Annyira ideges vagyok, amellett, hogy kva drága volt, rajta volt csomó személyes dolgom. Azzal közlekedtem, mert mindig kiírta, hogy merre menjek, mire szálljak, ha napokig máshogy dolgoztunk B-vel, akkor telefonon chateltünk egymással, hogy tudjuk mi folyik a másikkal. És most nincs. Rajtam tényleg van valami átok. Mindig minden velem történik. Mi ez a szar???!
Bőgőmasina
A héten végig 12óráztam, bent még annyi szünetem sem volt, hogy rendesen kajálhassak, meg is lett az eredménye: -4kg. Tudom, nem jó, ha így fogyok, de mégis örülök neki na...
Egyre több paraszt emberrel dolgoztam együtt, akiket legszívesebben elküldtem volna valahova, de próbáltam magamban tartani a kifelé törő dühömet.
Eredmény: annyira fel voltam spanolva, hogy természetesen pont tegnap az orvosnál jött ki rajtam a stressz okozta bőgésroham... Szerencsére vissza tudtam fojtani, így csak egy rövidke könnyezés és hüppögés sikeredett, majd bocsánatkérés után távoztam. Rég nem égett így a pofám. Annyira gáz.
Kifizettem amúgy a rengeteg lóvét, és jövő héten meg azután mehetek vérvételre. Persze reggelre éhgyomorral. Aham, úgy hogy délelőttös vagyok. Majd úgy intézem, hogy mehessek délután, már úgyis hozzászoktam, hogy nem eszek semmit egész délelőtt. Orvos mondta, hogy nagy valószínűséggel pajzsmirigy alulműködésem van, de hogy keressek fel egy dietetikust is, meg hogy majd még pár vizsgálatot elvégeznek, hátha van még valami. Hazafelé koncentráltam, hogy ne bőgjem el magam, aztán mikor végre hazaértem nem kíméltem meg B-t, eláztattam a pólóját. Ő persze nem tudta elképzelni, hogy mi van, meg hogy biztos történt valami, amit nem akarok elmondani. Pedig nem, csak annyira szégyellek levetkőzni meg beszélni a túlsúlyomról, hogy iszonyat.. Meg ez a 3 hete tartó szívatás...
A fura az, hogy ugye egy közösségbe csöppentem bele. Ők meg annak ellenére, hogy nem tudják elviselni a "betolakodót", érdeklődnek, hogy ki az új jövevény, úgyhogy még olyan is tudja a nevemet, akivel nem dolgoztam még együtt. Sőt, öltözőben odajönnek hozzám, hogy látták, hogy este mentem haza, hogy-hogy reggeles vagyok? Úgyhogy kissé szemmel vagyok tartva - így magyarosan megaszondva. Beszélgettem pár újjal (akik 2 éve vannak ott) velük is így viselkedtek először. Ezen át kell esni. Most már minden rendben lesz. Remélem. (Már csak 18 nap fizetésig, jeeeej!)
Címkék: agyfasz, kránkhájt, lélekbúvár, meló, wtf
írta: Cherry Muffin
"Oly sokáig voltunk lenn, nem is tudjuk, milyen fenn"
'szameg, már vége is van a hétvégének. Kb. semmit nem csináltam, úszik a lakás, és már a kedvem is elment, ha belegondolok, hogy most 6 napig 12órázni fogok. B most is dolgozik, úgyhogy így még üresebben fog telni a vasárnapom. De legalább lesz pénz, jééééj!
Sulitól is végre megkaptam a mailt, hogy elfogadták a félévhalasztásomat, csak be kell még fizetnem a késedelmi díjat (azt még nem tudom, hogy miből...). Alakulgat minden, csak túl türelmetlen vagyok.
#671
Érdekes volt ez az egy hét a meló szempontjából. Mindenkivel jól kijövök,
kivéve a főnököm. Ma elég közel került hozzám az egyik csaj, elmesélte a
bizalmas dolgait, így bátorkodtam elmondani neki, hogy szerintem nem kedvel
a főnökasszony. Kiderült, hogy nem csak beképzeltem, tényleg rühell, aminek
az oka: az, hogy bedolgozó cégen keresztül vagyok náluk. Hát lófasz a
picsájába. Itt értem el arra a pontra, hogy akkor a faszom fogja törni
magát, hogy végre elismerjék. Hihetetlen.
Most pedig tenti, de kőkeményen.
Nem szokta a cigány...
A hétvége nagyon gyorsan elment, mintha nem is lett volna... Hétfőn voltak
itt anyuék, lassan olyan lesz velük a kapcsolatom, mint amilyet mindig is
szerettem volna. Ez régebben lehetetlennek tűnt. Csodát művel a távolság.
Ma megint délelőttös voltam, alig tudtam magamról hajnalban, mert éjjel
minden órában minimum egyszer felébredtem. Picit csalódott lettem a mai nap
végén, nem minden úgy alakult melóban, ahogy vártam. Nem jó újnak lenni...
Pedig amúgy tetszik, csak nem barátkozok már olyan könnyen, mint mondjuk 5
éve, és egész nap attól rettegek, hogy mi van, ha XY nem kedvel...
Lábam majd le szakad, nagyon durván fáradt vagyok. Remélem 1-2 hét, és
belerázódok, mert mire hazaérek, már a mosogatás is komoly kihívást jelent.
... és most jó éjt, én alszom!
#669
Anyuval lebeszéltem, hogy miket kell elhoznia otthonról, meg hogy mikor is jönnek akkor holnap. Izgatott vagyok, kíváncsi vagyok, hogy mit szólnak a lakáshoz, meg szeretném, ha sikerülne addig kitakarítanom. Sütök medvehagymás pogácsát is, meg lesz fincsi ebéd (mintha amúgy nem lenne... :D). B nemsokára megy a boltba, addig kihasználom az időt, és kiporszívózok mindenhol. Remélem jó lesz a holnap. :)
Aztán kedden megint meló, ismét délelőttös leszek, úgyhogy legalább a délutánjaim szabadok. :)
#668
Kinéztem még pár hete egy endokrinológust, persze nem létezik már a telefonszám. Egy sor bőgés és önutálat, majd keresés tovább.
Felhívtam a Budai Allergiaközpontot, 19-re kaptam időpontot a profhoz vizsgálatra. Remélem, hogy kezelik ezt a hormonszarságot, és hogy tényleg változni fognak a dolgok. Már itt a nyár fél lábbal, de én még nem vagyok hajlandó megválni a pulcsimtól, mert addig is "takar" - igen, tisztában vagyok vele, hogy ez nem így van, de tudatalatti pajzsnak jó lesz.
B dolgozóban, este jön haza, én akkor már aludni fogok, úgyhogy megint csak addig leszünk egymás mellett, amíg alszunk, mert én meg hajnalban megyek el itthonról. Hosszú kapcsolat titka...
Végre eljött a nap:
dolgozó ember lettem! :) (a pezsgőt és a virágokat az öltözőbe kérem)
#666
Tegnap elmentem az orvoshoz az eredményekért. Nem elég a hormonzavar, mondta a doktornő, hogy van egy születésem óta létező betegségem, aminek a lényege, hogy az enzimek nem dolgoznak eléggé, és nem szívódik fel a zsír nagy része, ami a szervezetembe jut. Valaki odafönn nagyon utál engem.
Nem elég, hogy endokrinológushoz kell mennem, még ez is. Ilyenkor vagyok rohadt ideges, hogy pl. mikor szemésznél voltam, az is csak nyomta, hogy fogyjak le, annak ellenére, hogy szteroidokkal tömött. Hát köszönöm szépen.
#665
Kezd minden széthullani... Nem tudom mit kéne csinálnom. Nem megy. Próbálom
türelemmel, próbálom ésszel, szép szóval, kevésbé széppel, de semmi
eredmény. Így meg az lesz a vége, hogy vége lesz.
#664
Sikeres vizsgát tettem ma környezet-, tűz- és balesetvédelemből + beszéltem
a közvetítővel, hogy tegyenek akkor át máshova dolgozni. Már csak várnom
kell a telefont, hogy felvilágosítsanak. Ha minden összejönne időben, jövő
hét közepén már kezdhetnék.
B most éjszakás, egyedül vagyok itthon. Nem jó egyedül éjszaka...
